Jess Michaels 1999 óta 117 regényt adott ki – többségét saját kiadásban –, és tíz könyve került fel a USA Today bestsellerlistájára. Idén nyáron a The Week hetilapnak arról beszélt, hogy komolyan fontolgatja: abbahagyja. Az eladásai olyan meredeken zuhantak, az AI-jal gyártott utánzatok pedig olyan ütemben szaporodnak, hogy a szakma már nem tartja el. A mechanizmust ő maga fogalmazta meg a legpontosabban: a saját munkáját betanítják egy gépbe, hogy az „Jess Michaels-típusú” könyveket állítson elő, és azokkal árasszák el a piacot.
Eddig ez egy szerző érzése volt. Az elmúlt hetekben megjelent két kutatás azonban „számosította” ezt, és a számok pontosan azt mutatják, amit a petíciónk két központi kérése feltételez: a könyv nyersanyaggá vált, és az olvasó nem látja, mit vesz a kezébe.
Fele már gép
Az első adatsort a National Bureau of Economic Research munkatanulmánya (Imke Reimers és Joel Waldfogel) adja, amely az Amazon Kindle-piacát vizsgálta 2020 és 2025 között. A havi új e-könyv-megjelenések száma 2020 és 2022 között nagyjából százezer körül mozgott; a ChatGPT 2022 végi megjelenése után a görbe elszabadult, és 2025 végére a havi háromszázezret is átlépte, vagyis három év alatt megháromszorozódott. A kutatók több mint ötvenezer véletlenszerűen kiválasztott címet futtattak át AI-detektoron: 2022-ben a felismert AI-tartalom aránya gyakorlatilag nulla volt, 2023-ban 30 százalék, 2024-ben 45, 2025-ben átlépte a felét, az év végére pedig a 60 százalékot is meghaladta.
A teljes amerikai piacon 2025-ben több mint négymillió könyv jelent meg, ami egyharmaddal több az előző évnél, és ezt a ugrást szinte teljes egészében az önkiadás adta, amely 39 százalékkal, 3,5 millió címre nőtt. Egy 2025-ös, több mint ezer szerzőt megkérdező felmérésben a válaszadók közel fele mondta azt, hogy AI-t használ a munkájához. A tanulmány szerint az átlagos könyvminőség – értékelések, eladási rangsor, csillagok – romlott az AI-korszakban, miközben a mennyiség növekedése miatt az olvasók számára elérhető haszon csak szerény mértékben nőtt.[1]
A hígulás: az AI-mentes könyvek is vesztenek
A második, frissebb kutatás (Tuhin Chakrabarty és munkatársai, augusztus) még mélyebbre ás. A szerzők 14 419 véletlenszerűen kiválasztott, 2023 januárja és 2026 márciusa között megjelent önkiadós e-könyvet elemeztek – nem a rövid előnézet, hanem a teljes szöveg alapján –, a napi eladási adatokat pedig az egyik nagy amerikai kiadó belső adatbázisából vették, amely félmillió Amazon-címet követ, és a napi e-könyv-eladások mintegy 95 százalékát lefedi. A könyveket három sávba sorolták: nincs felismert AI-szöveg, kevés (25 százalék alatt), jelentős (25 százalék fölött).
Első ránézésre a számok megnyugtatóak: a jelentős AI-tartalmú könyvek a katalógus 20 százalékát teszik ki, de az eladásoknak csak 12,1, a bevételnek 11,3 százalékát adják; az AI-mentes könyvek a katalógus 62,9 százalékával a bevétel 72,5 százalékát viszik. Úgy tűnhet, a gépi „slop” ott ragad a piac alján, ahol a helye van.
Csakhogy a kutatás épp azt mutatja meg, miért félrevezető ez a kép. 2023 első negyedéve és 2026 első negyedéve között a katalógus 38,3-szorosára duzzadt, a ténylegesen eladó címek száma 19,2-szeresére, a negyedéves bevétel viszont csak 8,9-szeresére nőtt. Sokkal több könyv verseng egy alig növekvő bevételi tortáért. Ennek következménye a kutatók által „hígulásnak” nevezett jelenség: nyolc műfajból hatban csökkent az egy könyvre jutó bevétel 2023 és 2025 között, és ha csak az AI-mentes könyveket nézzük, nyolcból hétben. Vagyis nem arról van szó, hogy a rosszul fogyó AI-könyvek lehúzzák az átlagot, az emberi szerzők könyvei is kevesebbet hoznak. Az egyetlen kivétel a fantasy/horror műfaj, ahová az AI legkésőbb és legkevésbé tört be: ott az AI-mentes könyvek példányonkénti bevétele 35 százalékkal nőtt. A kutatók szerint épp ez a kivétel szól az ellen, hogy egy általános piaci trend állna a háttérben.
Egy fontos kitétel: a szerzők maguk hangsúlyozzák, hogy összefüggéseket mértek, nem kísérleti bizonyítékot az ok-okozatra. Az irány azonban minden műfajban ugyanaz, és a fantasy-kivétel pontosan illeszkedik a mintába.
Nem a minőség, a mennyiség
A hígulást nem a sok gyenge könyv okozza, hanem a kevés, nagyon termékeny gyártó. A tanulmány 385 olyan szerzői azonosítót talált, amely az első AI-könyve után további AI-címeket adott ki – közülük 287 növelte a havi kibocsátását. A legtöbbet kereső álnév nyolc cím után 1,7 millió dollár bruttó bevételt ért el, a legjobban fogyó, jelentős AI-tartalmú könyv pedig 643 ezer dollárt hozott több mint 80 ezer eladott példányból. Az AI-könyvek részesedése az újonnan a Top 25-be kerülő címek között a nulla közeléből 31 százalékra nőtt a vizsgált időszakban. Ez ugyanaz a jelenség, amit a New York Times írt meg egy „Coral Hart” néven futó álnévről, amely egyetlen év alatt több mint kétszáz romantikus regényt adott ki huszonegy szerzői név alatt.
És van egy részlet, ami közvetlenül a betanítási vitába vág. A kutatók az Allen Institute infini-gram eszközével és a Google Books indexével azt mérték, mennyire épülnek a legsikeresebb AI-könyvek olyan ritka nyelvi fordulatokra, amelyek legfeljebb öt könyvben fordulnak elő, a nyílt weben pedig egyáltalán nem. Az ötven legtöbbet kereső AI-könyvben ezek a fordulatok a szöveg 45 százalékát fedték le, a legsikeresebb AI-mentes könyvekben 37,7-et, a díjnyertes vagy díjra jelölt szépirodalomban mindössze 19,1 százalékot. Az AI-könyveknél ráadásul minden tízszeres bevételnövekedéshez 7,6 százalékpontnyi további átfedés tartozott – az emberi könyveknél nem volt ilyen összefüggés. A módszer nem bizonyítja egyetlen konkrét könyv másolását sem, csak az összesített nyelvi átfedést méri. De aláássa az AI-cégek kedvenc érvét, hogy a modell „csak úgy olvas, ahogy az ember”.
Miért számít ez a bíróságon – és a petícióban?
Amikor Vince Chhabria bíró 2025 júniusában a Meta javára döntött a Kadrey-ügyben, egyúttal figyelmeztetett is: nehezen tudja elképzelni, hogy a fair use körébe tartozzon, ha valaki védett könyvekből épít fel egy milliárdos bevételű terméket, amely közben versenyző művek potenciálisan végtelen áradatát ontja. A felperesek azonban nem tettek le empirikus bizonyítékot erről a piaci hígulásról. Ez a tanulmány most pontosan azt szállítja, ami hiányzott: az AI-mentes könyvek kevesebbet keresnek, ahogy az AI-címek tömegesen belépnek a piacra.
Számunkra ez a petíció második kérésének a számszerűsítése. Ha egy mű betanítási nyersanyagként hasznosul, és az így épített gép a szerző saját piacát hígítja fel, akkor a (jog)díj nem gesztus, hanem kártérítés. Az amerikai Anthropic-egyezség már beárazta: műveként nagyjából 3100 dollár. A hígulás-adatok azt mutatják, hogy a valódi kár ennél is folyamatosabb, nem egyszeri letöltés, hanem tartós bevételvesztés.
Az Amazon tudja – csak az olvasónak nem mondja el
A hígulás azért is működhet zavartalanul, mert a vevő nem lát semmit. Az Amazon önkiadós rendszere, a Kindle Direct Publishing 2023 ősze óta megköveteli, hogy a szerzők jelezzék, ha a könyvük AI-generált szöveget, képet vagy fordítást tartalmaz. Ez a nyilatkozat azonban belső megfelelési adat: nem jelenik meg a termékoldalon, az olvasó nem látja, hogy a szerző mit jelölt be. Az Amazon saját megfogalmazása szerint jelenleg nem mutatják ezt az információt a vásárlóknak, de a jövőben dönthetnek úgy. A cég ehelyett napi három megjelenésre korlátozta a feltöltéseket, ami inkább a futószalag sebességét szabályozza, mint az átláthatóságot.
A csavar, hogy az Amazon pontosan tudja, hogyan kell címkézni, ha kötelezik rá. Miután New York államban törvény írta elő, hogy a hirdetésekben jelezni kell, ha fotórealisztikus, AI-generált emberek szerepelnek, az Amazon idén júliusban bejelentette: jelzőt tesz azokra a termékoldalakra, ahol AI-generált embereket mutató képek vannak. A technikai képesség tehát megvan, csak a jogszabály hiányzik – a könyvek borítójára és termékoldalára ilyen törvény sehol nem született. Pontosan ezt kéri a petíciónk első és hetedik pontja: jól látható, egységes jelölést a nyomtatott könyvön és a digitális termékoldalon egyaránt.
Közben a ritka könyveket darálja
A 404 Media augusztus 17-én közölt oknyomozása szerint az Amazon tömegesen vásárol nyomtatott – köztük ritka, régen elfogyott – könyveket, beszkenneli őket, és a fizikai példányokat közben megsemmisíti. A riporterek egy ritka könyvbe rejtett nyomkövetővel követték a küldeményt egy Las Vegas-i Amazon-telephelyig, ahol a dolgozók elmondása szerint levágják a kötést, hogy gyorsabban lehessen szkennelni. A részleg logója egy fogát vicsorgató dinoszaurusz, könyvvel a kezében. A 2022 előtti könyvek azért különösen értékesek, mert garantáltan nem tartalmaznak gépi szöveget – az AI-generált szövegen betanított modell minősége ugyanis romlik. Az Amazon annyit közölt, hogy kereskedelmi csatornákon vásárol könyveket a termékei fejlesztéséhez. A jelenségről bővebben a „Zúzdában végzi a világirodalom?” cikkünkben írtunk.
Ellentmondás – vagy csak jól hangzó válasz?
A számok mellé érdemes odatenni, mit mondanak ugyanerről az emberek. Egy 2025-ös YouGov-felmérésben az amerikai olvasók többsége mind az öt felsorolt helyzetben – az ötleteléstől a vázlatírásig – elutasította az AI használatát, és 61 százalékuk azt mondta, legalább valamennyire kevésbé érezné magát elégedettnek, ha kiderülne, hogy egy általa olvasott könyvet AI írt. Ugyanakkor csak 28 százalék tartja minden körülmények között elfogadhatatlannak. A szakma oldaláról a Creative Access 2026-os Thrive-jelentése szerint a könyvkiadás AI-használata mindössze 6 százalék, a legalacsonyabb az összes kreatív iparág között. Mindeközben az Amazon 2025-ös megjelenéseinek több mint felében van gépi szöveg, és a megkérdezett szerzők fele használ AI-t. Valódi ellentmondás ez – két külön világ, ahol a hagyományos kiadói szakma tényleg tartózkodik, az áradat pedig az önkiadásból jön –, vagy egyszerűen válaszadói megfelelési kényszer, ahol az olvasó azt mondja, hogy nem kér gépi könyvet, a szakma pedig azt, hogy nem használ gépet, mert ma ez a jó válasz? Erre a kérdésre őszintén szólva nincs válaszunk, és azt sem tudjuk biztosan, hogy a két adatsor ugyanarról a piacról beszél-e. Nyitva hagyjuk, de a következő kutatásnál erre fogunk figyelni.
Amit a számok mondanak
Bármi is a válasz, egy dolog a számokból egyértelmű: a jelölés nem ízlés kérdése, hanem piaci információ. Amíg az olvasó nem látja, melyik könyv mögött van gép, a piac nem tud különbséget tenni, és a bevétel csendben vándorol azoktól, akik a nyersanyagot adták, azokhoz, akik a futószalagot üzemeltetik. A hígulást csak két dolog állíthatja meg: ha a betanítás ára megjelenik a szerzőnél, és ha az AI-közreműködés megjelenik a borítón. Ez a petíciónk két gerince.
Ha nyersanyag, járjon díj. Ha gép írta, legyen ráírva.
Írd alá az „Átlátható AI-t, védett szerzőket!” petíciót a peticio.hmkonyvek.hu oldalon – egy perc az egész, és minden aláírás számít.
Kapcsolódó tartalmaink
• „Zúzdában végzi a világirodalom? Így falják fel az AI-cégek a nyomtatott könyveket” (hmkonyvek.hu)
• „Gép írta vagy ember?” 1. rész – az uniós AI-jelölési szabályozásról (hmkonyvek.hu)
• „A gép novellája nyert. De mit nyert meg pontosan?” – a Bot or not-kutatásról (hmkonyvek.hu)
• „Human Authored”: Amerikában pecsétet kapnak az emberkéz írta könyvek (hmkonyvek.hu)
• „Céges laptopról torrentezni nem tűnik helyesnek” – így buktak le sorra az AI-cégek (helyesenmagyarul.hu)
• Az „Átlátható AI-t, védett szerzőket!” petíció (peticio.hmkonyvek.hu)
Források
• Tuhin Chakrabarty és munkatársai: Generative AI floods and dilutes the market for books – arXiv előnyomat (2607.20349), 2026
• Jonathan Kemper: AI-generated books are flooding Amazon and tanking sales for human authors – The Decoder, 2026. augusztus 15.
• Imke Reimers, Joel Waldfogel: AI and the Quantity and Quality of Creative Products: Have LLMs Boosted Creation of Valuable Books? – NBER Working Paper 34777 (2026); NBER Digest, 2026. május
• When bots write books – The Week, 2026. augusztus 17. (Jess Michaels, piaci összesítések)
• Amazon KDP tartalmi irányelvek (AI-Generated Content), valamint az Amazon nyilatkozata a fogyasztói megjelenítésről
• Amazon makes sellers label AI-generated people in images after NY law – CNBC, 2026. július 23.
• Kadrey v. Meta – Vince Chhabria bíró 2025. júniusi végzése (fair use és piaci hígulás)
• Book publishers face rising scrutiny over AI usage by authors – Christian Science Monitor, 2026. augusztus 12–13. (YouGov 2025 adatok)
• Publishing has ‘lowest uptake of AI across creative industries’ – The Bookseller, 2026. július 23. (Creative Access Thrive 2026)
• We Tracked a Shipment of Rare Books. It Ended at an Amazon AI Training Facility – 404 Media, 2026. augusztus 17.; TechCrunch, ugyanaznap