Van egy pillanat, amikor az ember rájön, hogy nem is annyira különleges az ötlete, mint hitte. Nálunk ez a pillanat akkor jött el, amikor kiderült: amíg mi hónapok óta dolgozunk az „Emberi alkotás” jelölésen és a hozzá kapcsolódó petíción, az Egyesült Államokban a szerzők egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az Authors Guild már egy ideje működtet egy szinte szó szerint ugyanerről szóló rendszert. Más kontinens, más nyelv, más jogrendszer – de pontosan ugyanaz az ösztön: az olvasónak joga van tudni, hogy amit a kezében tart, azt valóban ember írta-e.
Amikor a polcokat elárasztja a mesterséges intelligencia
A történet ott kezdődik, hogy az elmúlt két-három évben az önkiadós platformokat – mindenekelőtt az Amazon Kindle Direct Publishingot – szó szerint elárasztották a nagy nyelvi modellekkel futószalagon gyártott kötetek. Egy részük szakácskönyv vagy önsegítő kiadvány, más részük sablonos regény, amelyet percek alatt elő lehet állítani, és amelynek a szerzője gyakran nem is létezik olyan formában, ahogyan a borítón szerepel. A jelenség nem csak esztétikai probléma: az olvasó egyszerűen nem tudja megkülönböztetni a géppel gyártott szöveget az emberi munkától, amíg bele nem kezd az olvasásba, és sokszor még akkor sem.
Az amerikai szerzői szövetség erre nem törvényi tiltással, hanem egy önkéntes tanúsítási rendszerrel válaszolt. A „Human Authored” („ember írta”) nevű program 2025 elején indult, kezdetben csak a szövetség tagjai számára, majd 2026 márciusában nyílt meg a nem tagok és a kiadók előtt is.
Hogyan működik a pecsét?
A rendszer logikája egyszerű, és – valljuk be – ismerősen cseng. A szerzőnek regisztrálnia kell, igazolnia kell a személyazonosságát, alá kell írnia egy licencszerződést, nem tag esetén pedig könyvenként 10 dollárt kell fizetnie a jelölés használatáért; a szövetség tagjai ezt ingyen kapják. Cserébe a mű egyedi, sorszámozott jelölést kap, amelyet fel lehet tüntetni a borítón, a gerincen vagy a promóciós anyagokon, és amelyet bárki visszakereshet egy nyilvános adatbázisban.
A minősítés feltétele, hogy a szöveg teljes egészében emberi kéz munkája legyen – az egyetlen kivétel a helyesírás-ellenőrző és más hasonló, apró segédeszközök használata. Fontos részlet, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása kutatáshoz, ötleteléshez, vázlatkészítéshez vagy tartalomjegyzék-összeállításhoz nem zárja ki a tanúsítást, kizárólag a végleges, olvasható szöveg nem származhat gépi generálásból. Ez majdnem szó szerint az a megkülönböztetés, amit mi is végig hangsúlyoztunk a saját cikkeinkben: nem az a kérdés, hogy egy szerző egyáltalán érintkezett-e mesterséges intelligenciával a munkafolyamat során, hanem hogy ki írta a mondatokat. A rendszer egyébként annyira komolyan veszi a részleteket, hogy a fordításokra és a hangoskönyv-narrációkra külön tanúsítás vonatkozik: egy regény angol kiadása és annak magyar fordítása vagy hangoskönyv-verziója elméletileg külön-külön kérheti (vagy veszítheti el) a pecsétet.
Aki kíváncsi, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, az Authors Guild honlapján egy nyilvános keresőben bárki ellenőrizheti, hogy egy adott cím valóban rendelkezik-e érvényes tanúsítvánnyal. A rendszer tehát nemcsak egy borítóra nyomtatott pecsétre, hanem egy visszakereshető nyilvántartásra is épül, ami legalább annyira fontos, mint maga a logó.
A rendszer mértéke önmagáért beszél: 2026 márciusára, alig egy évvel az indulás után, több mint háromezer szerző több mint ötezer címet tanúsíttatott, és ez még csak a szövetségi tagok száma volt, mielőtt a program mindenki előtt megnyílt volna.
Van azonban egy pont, ahol érdemes egészséges szkepticizmussal olvasni a rendszert: a tanúsítás lényegében a szerző saját nyilatkozatán alapul. Az Authors Guild nem olvassa el szó szerint az összes tanúsított kéziratot annak ellenőrzésére, hogy valóban nem volt-e benne gépi szöveggenerálás, a védelem inkább utólagos: ha valaki hazudik a nyilatkozatában, az védjegybitorlásnak és fogyasztói megtévesztésnek minősül, aminek jogi következményei lehetnek. A „Human Authored” pecsét tehát inkább egy erős bizalmi jelzés, mint egy technikailag garantált tény, de ez igaz minden hasonló, önkéntes tanúsítási rendszerre, a miénket is beleértve.
Nem az egyetlen ilyen kezdeményezés
Az Authors Guild nincs egyedül ezzel az ötlettel sem: 2026 áprilisában egy másik amerikai szervezet, a Master Book Builders egy hasonló, de bővebb tanúsítványt indított „Human Authored, Edited and Designed” néven, amely nemcsak a szöveg, hanem a szerkesztés és a tervezés emberi eredetét is igazolja. Ez pontosan az a mintázat, amit mi is megfigyeltünk a saját kutatómunkánk során: amikor egy probléma elég sürgető, a megoldás gyakran egymástól függetlenül, több helyen is megszületik, ahogy nálunk is.
A tanúsítás jogi háttere sem elhanyagolható részlet. Az amerikai szerzői jogi hivatal évek óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a kizárólag mesterséges intelligenciával létrehozott alkotások nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Ez a döntés adja azt a jogi alapot, amelyre a „Human Authored”-hoz hasonló tanúsítási programok támaszkodnak: aki a végleges szöveget ténylegesen géppel generáltatja, az a szerzői jogi védelmét is kockáztatja, nem csupán az olvasói bizalmat.
Mi a helyzet idehaza – és mi a különbség?
Miközben az amerikai megoldás egy piaci, önkéntes tanúsítási rendszer, Európában más irányból közelítettünk a kérdéshez: az uniós mesterségesintelligencia-rendelet (AI Act) 50. cikke 2026. augusztus 2. óta ténylegesen érvényben van, és arra kötelezi a mesterséges intelligencia szolgáltatóit és üzemeltetőit, hogy jelöljék meg, ha egy tartalmat gép generált, illetve hogy a chatbotok és a megtévesztő, közérdekű témájú deepfake-tartalmak egyértelműen azonosíthatók legyenek. A szabályozásnak már megvan az önkéntes megfelelési kódexe is, amelyet eddig közel kétszáz szervezet írt alá, a be nem tartás pedig akár 15 millió eurós, vagy a globális árbevétel 3 százalékának megfelelő bírságot vonhat maga után.
Csakhogy amennyire át tudtuk nézni a szabályozás jelenlegi szövegét, egy dolgot nem találunk benne: nincs konkrét előírás arra, hogy egy nyomtatott könyv hátlapján fel kelljen tüntetni, ha a szöveg részben vagy egészben mesterséges intelligenciával készült. A rendelet a digitális tartalmak gépi jelölésére, a chatbotokra és a deepfake-ekre fókuszál – a nyomtatott könyvre mint fizikai tárgyra, egyelőre nem tér ki külön. (Fontos: ez a mi olvasatunk a nyilvánosan elérhető szövegből, nem jogi állásfoglalás, ha valaki pontosabban ismeri a részleteket, örömmel halljuk.)
És pontosan ez az a rés, amit a mi petíciónk próbál betölteni. Amíg az amerikai szerzők egy piaci alapú, önkéntes pecséttel bizonyítják az emberi eredetet, mi azt kérjük a jogalkotótól, hogy ezt ne bízza kizárólag a piacra: legyen kötelező, jól látható, egységes jelölés a könyv külső borítóján, és mellette pozitív megkülönböztetés is a teljes egészében emberi közreműködéssel született kulturális alkotásoknak, saját, uniós mintára épülő logóval.
Ugyanaz az ösztön, más eszközök
Ha van tanulsága ennek a kis amerikai kitérőnek, az az, hogy nem vagyunk egyedül. Az, hogy egymástól teljesen függetlenül, más jogrendszerben, más nyelven, más piaci logika mentén is pontosan ugyanaz a felismerés született meg – hogy az olvasónak tudnia kell, ki írta a könyvét –, önmagában is erős érv amellett, hogy ez nem egy marginális aggály, hanem valódi, globális igény.
Mi azonban nem elégszünk meg egy önkéntes, piaci alapú pecséttel: Magyarországon egy kötelező, jól látható jelölésért küzdünk, amit nem a kiadó jóindulatára, hanem a jogalkotóra bíznánk.
Írd alá velünk az „Átlátható AI-t, védett szerzőket!” petíciót!
Ha egyetértesz azzal, hogy jogod van tudni, ki írta a kezedben tartott könyvet, csatlakozz hozzánk a peticio.hmkonyvek.hu oldalon – egy perc az egész, és minden aláírás számít.
Kapcsolódó tartalmaink
• „Gép írta vagy ember?” 1. rész — az uniós AI-jelölési szabályozásról (hmkonyvek.hu)
• „Gép írta vagy ember?” — a 24–48 órás, feltehetően AI-jal készült lektori vélemények jelenségéről (helyesenmagyarul.hu)
• Az „Átlátható AI-t, védett szerzőket!” petíció (peticio.hmkonyvek.hu)
Források
• Authors Guild: a Human Authored tanúsítási program bemutatása és kiterjesztése – authorsguild.org/news
• Publishers Weekly: beszámoló a Human Authored program kiterjesztéséről kiadókra és nem tag szerzőkre
• Binghamton Today: a Master Book Builders „Human Authored, Edited, and Designed” tanúsítványának bemutatása
• Európai Bizottság, Digital Strategy: az AI Act 50. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségek hatálybalépése és a megfelelőségi kódex aláíróinak listája (2026. augusztus 2.)
• Cooley LLP jogi elemzés: az AI Act átláthatósági kötelezettségeinek hatálybalépéséről (2026. augusztus 3.)