Az elmúlt hetekben nem voltunk kíméletesek. Írtunk arról, hogyan darálnak be AI-cégek nyomtatott könyveket a modelljeik etetéséhez, és arról is, hányan buktak le azzal, hogy „tiszta forrásból” dolgoznak, miközben kalózoldalakról szívták fel a szerzők életművét. Jogos a düh. De a düh önmagában még senkinek nem védte meg a kéziratát.

Ezért ez a cikk másról szól. Arról, hogy hogyan lehet szerzőként tisztességesen használni a mesterséges intelligenciát – mert használni fogjuk, ez nem kérdés –, és arról, hogy milyen szabályokat várunk a magyar jogalkotástól, hogy az átláthatóság ne jószándék kérdése legyen, hanem alapkövetelmény. A cikk végén pedig nem csak sóhajtozunk: petíciót indítunk, amit aláírásaitokkal együtt eljuttatunk a kormányzathoz.

Miért pont most?

Mert a naptár ránk szólt. 2026. augusztus 2-án élesednek az EU mesterségesintelligencia-rendeletének (AI Act) átláthatósági szabályai – ez az az 50. cikk, amelyről a sorozat első részében már írtunk. Mostantól a chatbotoknak jelezniük kell, hogy géppel beszélgetsz, a deepfake tartalmakat fel kell tüntetni, és az AI által generált tartalmakat géppel olvasható módon meg kell jelölni. A korábban piacra került generatív rendszerek a technikai jelölésre december 2-ig kaptak türelmi időt, de csak arra. Aki nem tartja be, annak a bírság akár 15 millió euróig vagy az éves világpiaci árbevétel 3%-áig terjedhet. Az Európai Bizottság július 20-án gyakorlati útmutatót is kiadott, és három önkéntesen használható ikont is bemutatott a részben, egészben vagy módosítva AI-val készült tartalmak jelölésére.

Magyarországon sem a semmiben lóg a rendszer: a hazai végrehajtásról a 2025. évi LXXV. törvény (közkeletű nevén az MI törvény) és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet gondoskodik. A májusi kormányalakítás óta a hatásköri térkép is átrajzolódott: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet szerint a vállalkozásfejlesztésért – és egyúttal az iparügyekért – felelős miniszter a gazdasági és energetikai miniszter, így az MI-piacfelügyelet és a megfelelőségértékelőket kijelölő Nemzeti Akkreditáló Hatóság irányítása is a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz tartozik, a tudomány- és technológiapolitika pedig a Tudományos és Technológiai Minisztériumnál van. Működik emellett a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács is.

Szóval van már jog. Csakhogy ez a jog elsősorban a rendszerek szolgáltatóit kötelezi. A könyvpiacon – ott, ahol a szerző, a kiadó és az olvasó találkozik – továbbra is hatalmas lyukak tátonganak. Ezekről lesz szó lentebb. Előbb viszont söpörjünk a saját portánk előtt.

A szerző etikai iránytűje – 7 pont, ami nem fáj, csak tisztességes

1. Az AI eszköz, nem szellemíró. Kutathatsz vele, ötletelhetsz, kereshetsz vele szinonimát hajnali kettőkor – de a mű gerince, a hang, a történet, a fantázia a tiéd. Ha a gép írja a könyvet, és te csak a nevedet adod hozzá, az nem alkotás, hanem címkézési csalás.

2. Jelöld, amit jelölni kell. Az olvasó nem hülye, és utálja, ha annak nézik. Ha az AI érdemben részt vett a mű létrejöttében – szövegben, fordításban, illusztrációban, hangoskönyv-narrációban –, azt mondd ki. Mi minden cikkünk végén jelezzük, mire használtunk AI-t. Nem esett le a karikagyűrű.

3. Ellenőrizz minden tényt. Az AI magabiztosan hazudik – a szakma ezt elegánsan hallucinációnak hívja, az olvasó viszont hibának. Évszám, idézet, névírás, szakmai állítás: mindent forrásból ellenőrizz, mielőtt a neved alá kerül.

4. Mások művét, kéziratát ne töltsd fel engedély nélkül. Ez a pont szól a szerkesztőknek, lektoroknak, bétaolvasóknak is: egy rád bízott kézirat bizalmas anyag és szerzői jogi védelem alatt álló mű. Ha bemásolod egy AI-eszközbe, azzal adatot adsz át egy harmadik félnek – jó eséllyel a szerző tudta és engedélye nélkül. A 24–48 órás „lektori csodavélemények” jelenségéről már írtunk; ne legyél te a következő elrettentő példa.

5. Ne klónozz stílust. „Írj úgy, mint X kortárs szerző” – technikailag megy, etikailag gáz, kereskedelmi céllal pedig egyenesen a más munkájából élés modern formája. A saját hangodat fejleszd, ne a másét béreld ki ingyen.

6. Védd a saját jogaidat. Az uniós szabályok szerint tiltakozhatsz az ellen, hogy műveiden üzleti célú szöveg- és adatbányászatot végezzenek (ez az úgynevezett TDM opt-out). Az Artisjus például már géppel olvasható tiltakozást is közzétett a saját repertoárjára. Szerzőként kérd a kiadódtól, hogy a szerződésed és a kiadó weboldala rendezze ezt – mi a HM Könyveknél ezen dolgozunk, és a petíciónk egyik pontja éppen az, hogy ez ne bonyolult jogi akadálypálya legyen, hanem egy kattintás.

7. A felelősség a tiéd. A neved alatt megjelenő minden mondatért te felelsz, jogilag és erkölcsileg is. „A ChatGPT írta” pontosan annyira mentség, mint az, hogy „a kutyám ette meg a leckét”. Sőt, annyira sem: a kutya legalább cuki.

Mi van már szabályozva - és mi hiányzik még?

Ami van: az AI Act átláthatósági szabályai (augusztus 2-től), a nagy, általános célú modellek szolgáltatóinak 2025 augusztusa óta fennálló kötelezettségei – köztük a tanítóadatokról szóló összefoglaló közzététele –, a szerzői jogi törvényünkben a szöveg- és adatbányászati kivétel a tiltakozás lehetőségével, itthon pedig a kijelölt MI-hatóságok.

Ami hiányzik: a könyvpiacra szabott, egységes jelölési szabvány; az egyéni szerzők számára is elérhető, egyszerű és központi opt-out; bármiféle díjazás azért, ha a művedből modellt tanítanak; a tréningadat-nyilatkozatok tényleges hatósági ellenőrzése; annak tisztázása, hogy az AI-közreműködéssel készült mű jogilag micsoda; és egy olyan jogérvényesítési út, amit nem csak nagyvállalati jogi osztállyal lehet végigjárni. Vagyis: a keret áll, a szerzők védelme viszont még mindig inkább dekoráció, mint tartószerkezet.

Ezt kérjük a magyar jogalkotástól – hét pontban

Mielőtt a pontokra térnénk, egy szó arról, miért rágódunk ennyit borítón és logón. Mert a tudatosság ott kezdődik, ahol a szem megakad. Ahogy az élelmiszerpolcoknál kinevelődött a címkét böngésző, tudatos vásárló, úgy nevelődhet ki a könyvespolcoknál a tudatos olvasó, aki első ránézésre felismeri – és előnyben részesítheti – az emberi kreatív munkát. Ehhez viszont az kell, hogy a jelölés ne a kolofonban bujkáljon hatos betűmérettel, hanem a borítón köszönjön vissza. Mindkét irányban.

1.       Kötelező, egységes AI-jelölést a könyvek külső hátlapján. Az érdemi AI-közreműködést (szöveg, fordítás, illusztráció, hangoskönyv-narráció) a kiadvány külső hátoldalán, jól látható helyen, egységes és kötelezően használandó logóval kelljen feltüntetni – a könyv belsejébe rejtett, kizárólag szöveges megjegyzés ne minősüljön megfelelő jelölésnek –, és a jelölés a metaadatokban géppel olvasható formában is szerepeljen. Ugyanez vonatkozzon az e-könyvekre is: ott a logó a borítóképen és a webáruházi termékoldalon legyen kötelező, a fájlba ágyazott metaadatok mellett – a digitális polcon sincs kivétel.

2.       Hivatalos, jogilag védett „Emberi alkotás” jelölést. Az Európai Bizottság önkéntes AI-ikonjainak mintájára szülessen magyar tanúsító logó a teljes egészében emberi közreműködéssel készült kulturális alkotások – köztük a könyvek – pozitív megkülönböztetésére, jogosulatlan használatát pedig szankcionálni kell. Ez nem büntetés a technológiának, hanem kitüntetés az embernek.

3.       Központi, ingyenes, géppel olvasható opt-out nyilvántartást. Minden magyar szerző és kiadó egy helyen, egyszerűen tilthassa meg művei AI-tanítási célú felhasználását – közös jogkezelői tagságtól függetlenül –, és ezt a nyilvántartást a hatóság érvényesítse.

4.       Méltányos díjazást a tanítási célú felhasználásért. Ha egy védett mű AI-modell tanításában hasznosul, a szerzőt díj illesse meg. A díjigény bevezetésére az uniós irányelv lehetőséget ad, éljünk vele.

5.       A tréningadat-átláthatóság tényleges ellenőrzését. A magyar MI-piacfelügyeleti hatóság ellenőrizze a modellszolgáltatók adatközléseit, legyen nyilvánosan lekérdezhető, hogy magyar művek szerepelnek-e tanítóadatban, és a kalóz forrásból tanított modellekkel szemben legyen valódi hatósági fellépés.

6.       Az AI-közreműködéssel készült művek jogállásának tisztázását. Törvényi szinten legyen egyértelmű, mekkora emberi alkotói hozzájárulás kell a szerzői jogi védelemhez, és mi a helyzet a tisztán generált tartalmakkal.

7.       Egyszerű jogérvényesítést és közérthető edukációt. A kis jogosultak – szerzők, mikrokiadók – számára legyen gyors, megfizethető, akár kollektív igényérvényesítési út, valamint magyar nyelvű, közérthető hatósági útmutató az etikus AI-használatról.

És most rajtad a sor

Egy blogcikk önmagában nem jogszabály. Ezért petíciót indítottunk, amelyet a fenti hét ponttal, az összegyűlt aláírásokkal együtt közérdekű javaslatként nyújtunk be a Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak mint az MI-piacfelügyeletért és az akkreditálásért felelős tárcának, a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak mint a technológiapolitika gazdájának, az igazságügyért felelős miniszternek mint a szerzői jogi jogalkotás felelősének, valamint a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumnak – mert a könyv mindenekelőtt kultúra.

Írd alá itt: peticio.hmkonyvek.hu

Célunk: 25 000 aláírás 2026. december 31-ig.

Nem az AI ellen gyűjtünk aláírást, hanem a tisztesség mellett. Az a minimum, hogy aki magyar könyvekből tanítja a gépét, az mondja meg, ismerje el, és ha kell, fizessen érte, aki pedig géppel írat könyvet, az ne a te polcodra csempéssze be emberi műnek álcázva.

Írd alá, oszd meg, és küldd el annak az egy írós-olvasós ismerősödnek, akiről tudod, hogy ez neki is fontos. Huszonötezer aláírás merész cél? Az. De huszonötezer név már nem kérés, hanem társadalmi igény – azt pedig nem lehet nem meghallani.

A cikk elkészítéséhez a forráskutatásban és a képi anyagok elkészítésében mesterséges intelligenciát használtunk. A szöveget magunk írtuk és szerkesztettük.

Források

•      Kreatív Online: AI Act 2026 – az 50. cikk átláthatósági kötelezettségei és a Digital Omnibus módosítás (kreativ.hu)

•      Adó Online: AI Act – már most meg kell felelni az átláthatósági előírásoknak (ado.hu)

•      Székhelycentrum: AI-tartalmak jelölése 2026 – bizottsági útmutató és bírságtételek (szekhelycentrum.hu)

•      eGov Hírlevél: Az Európai Bizottság 2026. július 20-i iránymutatásai az átláthatósági kötelezettségekről (hirlevel.egov.hu)

•      2025. évi LXXV. törvény az EU MI-rendeletének magyarországi végrehajtásáról (net.jogtar.hu)

•      Grant Thornton / GDPR-blog: az MI törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet intézményrendszere

•      HVG: Jön a mesterséges intelligencia-szabályozás – hatóságok és bírságok (hvg.hu)

•      Grad-Gyenge–Tomasovszky: Az AI és a szerzői jogi kihívás – TDM-kivétel és díjigény (real.mtak.hu)

•      Artisjus: TDM-tiltakozás és ai.txt (artisjus.hu)

•      ProArt szerzői jogi kézikönyv: az AI-produktumok védhetőségének vitája (szerzoijogikezikonyv.hu)

•      90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről – 75. §: a gazdasági és energetikai miniszter felel az iparügyekért és a vállalkozásfejlesztésért (njt.hu)